Az íj egyike a legősibb vadász- és harci eszközöknek. Ezt bizonyítják a csontból, kőből és szaruból készített kőkorszaki nyílhegyleletek, továbbá az Altamira-barlang paleolitikumból származó, íjazó alakokat ábrázoló barlangrajzai.
A görög, a perzsa és a szkíta háborúk idején az íjak nagy szerepet játszottak a harcokban, de a sportágat versenyszerűen is űzték i. e. 700 körül.
A középkorban az íjászat klasszikus hazája Anglia volt; III. Edward uralkodása alatt az íjlövészet népi sporttá vált.
A honfoglaló magyarok Európa-szerte híres-hírhedtek voltak nyilaikról. A kalandozások korában a közép- és nyugat-európai népek még az imádságukba is befoglalták: ? A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!?
A pusztai népek félelmetes hírű összetett, merevszarvú, visszahajtó reflexíjai (köztük a honfoglaló magyarságé is) a modernizálódó Európában évszázadokra a feledés homályába vesztek.
Az íjászat, mint sport és a szabadidő eltöltésének egyik formája, Angliában, a modern sportok őshazájában fejlődött ki pontos szabályokkal és rendszerekkel; manapság a világ legtöbb országában versenyszerűen és szabadidősportként űzik.
Az ókori olimpiák műsorán az íjászat nem szerepelt, de a játékok ünnepélyes megnyitásakor az íjászok is bemutatót tartottak.
Az újkori olimpiai versenyek közül már a II. (1900, Párizs) játékok műsorán helyet kapott az íjászat és utána még három alkalommal (1904, 1908 és 1920) ünnepelhettek a sportág hívei olimpiai bajnokokat. Azóta viszont egészen 1972-ig, a müncheni játékokig az íjászat nem szerepelt az olimpiai sportágak előkelő családjában. Több mint félévszázad után azonban a XX. Nyári olimpián ismét megjelentek az íjászok. Ettől kezdve minden olimpián rendeznek férfi és női egyéni, 1988-tól férfi és női csapatversenyeket is.
A Magyar Íjász Szövetség (MÍSZ) 1957-ben alakult meg, s még abban az évben felvették a Nemzetközi Íjász Szövetség (Fédération Internationale de Tir á l?Ard, FITA) tagjai közé.
Évtizedeken át a pályaíjászat jelentette az íjászatot, majd a terepíjászat kezdett elterjedni az íjász sporton belül. Eközben már látható volt az újabb szakágak kialakulása szerte a világon. Visszatérve az íj egykori elsődleges szerepéhez, ismét vadászeszközként kezdték használni, 3 dimenziós állatalakokat használva célnak. Innen is ered az elnevezés: 3D vadászíjászat.
Magyarországon 1997-ben rendezték az első futásíjász versenyt, bár még önálló szakágként csak később jegyzik a MÍSZ-en belül.
Az 1990-es évektől sorra alakulnak a különböző hagyományőrző klubok, íjászegyesületek. A Történelmi Íjász Bizottság 2001-ben alakult meg. A versenyszabályok kidolgozása után 2002-ben már ennek alapján rendezik meg az országos bajnokságot.
A lovasíjászat is egyre nagyobb teret hódít világszerte. Több évtizede fektették le alapjait és ma már külön szakágként is űzhető sporttá vált.
A Magyar Íjász Szövetségen belül jelenleg 7 szakág működik: futás-, lovas-, pálya-, terep-, történelmi- és 3D és vadászíjász szakágak.
Hagyományőrző íj - adottságainkra szabva
Könnyen megszédülhetünk a különböző fantázianevektől, melyeket egy íjászboltban vagy műhelyben hallhatunk: szkíta, avar, hun, mongol, magyar íjak közül választhatunk. Ezekre szintén igaz, amit korábban mondtunk: a különböző régészeti leletek alapján következtettek az egyes népek által használt íjak formájára, így ezek alakjukban igen, anyagukban nem nevezhetők hagyományőrző fegyvereknek - Matyasovszki Tamás szerint egyszerűen azt válasszuk, amelyiket külsőre tetszetősnek találjuk.
És, hogy mire van még szüksége a kezdő íjásznak? Természetesen nyílvesszőkre. A legtöbb íjász a favesszőhöz ragaszkodik (bár a lovas íjászatban sokan alumíniumvesszőt használnak). Ezeket kilencszáz és ezerötszáz forint közötti áron szerezhetjük be, de vannak tízezer forintért kapható fa nyílvesszők is. Kezdetben elég öt-hat vesszőt vásárolni, később aztán - egyre nagyobb tapasztalatot gyűjtve - már a vessző súlyát, hosszát figyelembe véve bővíthetjük készletünket. Előfordul, hogy egy egyesület tagjai maguk készítik a vesszőket, de ha többen összeállnak, akár nagyobb tételben is vásárolhatnak, a nyílvesszőket készítő mestertől is.
A többi - íjászatban használatos eszköz - nélkülözhető vagy később magunk által elkészíthető. Az íjászkesztyűt például helyettesítheti egy kezünkre csavart bőrdarab, tegezt pedig könnyen csinálhatunk magunknak, amúgy háromezertől húszezer forintig választhatunk is egy íjászboltban. Gyakorló hegyeket hetvenforintos darabáron vehetünk, de később, a vadászathoz használt hegyekre már hétszáz és ezer forint közötti összeget kell szánnunk, darabonként.
Élettartam, kezelés, használat
Egy íj várható élettartama függ használatától - fontos a szakszerű felajzás és hogy ne húzzuk túl az íjat -, a tárolástól és szállítástól - a magas hőmérséklet minden íj ellensége -, illetve a karbantartástól. A műgyanta íjakkal sok dolgunk nem akad, esetleg a bőr bevonatot ápolhatjuk megfelelő szerrel, olyannal, ami nem károsítja a műgyantát. A markolat és szarv farészeit is ápolhatjuk - különösen, ha nedvesség éri - bútorápolóval. A laminált íjak nagyobb odafigyelést igényelnek, hiszen a farészeket víztaszító anyaggal kell kezelni. Ez lehet bútorápoló, viasz vagy akár szalonnabőr. A karcolt csont- és fafelületek polírozhatók is, ehhez lehetőleg finom polírpapírt használjunk. A favesszők felületét is le kell tisztítani néha, majd lenolajos ruhával át is dörzsölhetjük. A húrt először méhviasszal szokták átkenni, majd egy bőrdarabbal átdörzsölni, hogy a viasz egyenletesen jusson a szálak közé.
Az íjászattal foglalkozók többsége nem sportnak, inkább kikapcsolódásnak, közösségi programnak fogja fel tevékenységét. Matyasovszki Tamás beszámolója szerint egy edzés inkább baráti összejövetelre hasonlít, semmint egy sportfelkészülésre - beszélgetés, egymás segítése, a lövések értékelése színesíti az íjazást. Egy alkalommal kétszáz-háromszáz lövést adnak le, de természetesen mindenki addig van a terepen, ameddig kedve és erőnléte engedi. Hogy ki milyen sikeres az íjászatban, elsősorban nem is felszerelése minőségén és a rutinon múlik - állítja Matyasovszki -, hatvan-hetven százalékban a kedélyállapot, türelem, kiegyensúlyozottság és az összpontosítás dönti el, milyen eredménnyel lövünk egy alkalommal.
Nem csupán edzéseken, de versenyeken, találkozókon is részt vehetünk, a Szabad íjász portál kimondottan ezeket az eseményeket szemlézi. Az egyszerű kikapcsolódásra vágyók célba lőhetnek, a lovaglásban jártasak pedig elsajátíthatják a lovasíjászat alapjait is, ami természetesen nem egyenlő a lóról lövöldözéssel - ahogyan arra Kassai Lajos, a lovasíjászat kidolgozója-megalapítója figyelmeztet.
És hogy kinek ajánlott az íjászkodás? Annak, aki jó levegőre, társaságra, a stresszt levezető tevékenységre vágyik. Még a szűk pénztárca sem lehet akadály, húsz-harmincezer forintból már elindítható íjászkarrierünk.